rekordok száma: 866
1. évfolyam
| Minden jó szívű hazafiakhoz : [Vers] p.1-4. Hazaszeretet, hazafiak kötelessége, Mindenes Gyűjtemény programja. A deo principium : Ezt is az Istenen p. 7-11. A természeti és erkölcsi törvényekről a társadalomban.Burlamaqui Genevai tanitó "Principes du Droit Naturel(A' természeti törvénynek kutfejei)Geneve,1748.e könyv forditásának szükségességéről,"...mert ennek még az Aszszonyok is nagy hasznát vehetnék"-megjegyzéssel. A' tanuló emberekhez p. 11-15. A "tanuló(tanult) emberekről", életkorukról, a rövid életkor cáfolata Feijóó nevezetü tudós szerzetes vizsgálata kapcsán, hivatkozással az ókori filozófusokra, a közelmultból Neuton és Leibnitz munkásságára. Az olvasás szükségessége. "A tanulás, mikor nem felettébb való, és megegyez az embernek izlésével, inkább gyönyörködtetésére, mint sem fárasztására van néki; és igy az életet nem röviditi." A' méhészekhez, és valakik a' természet' visgálásában gyönyörködnek p. 16. "A'méheknek a' köz jóban való fáradozásokat, jól rendeltt társaságokat, királynéjok eránt való mély tiszteleteket, annak a' dolgozó méhek eránt mutatott nyájaskodását nem győzik tsudálni a'legnagyobb böltsek." |
| A méhekről tett jegyzések folytattatnak p.17-25. A méhek életéről, társadalmáról Christ Rodheimi prédikátor méhekről irt munkájának alapján, melyet "nem sokára egy érdemes hazafi, magyarul fogja ki-botsátani." Rabner' szatiráji, vagy is gunyoló beszédei, gellértnek felelő bálvány vig játékával együtt / Forditotta Sz.S.J.Pozsonyban 1786. p. 26-28. A könyv forditása kapcsán a forditó "jegyzéseiről" (előszaváról) a magyar nyelv ápolásával, pallérozásával kapcsolatban, a "Magyar Versszerzésnek" régiségéről Attilától Mátyás királyig-példákkal. "Ha Mátyás Király' idejében tsak husz Hazafijak éltek vólna ollyak, a' millyenek ma számosan vagynak, kik t.i. Anyai nyelvek' pallérozására egész erejekkel törekednek; ugy talán a Magyar Literatura leg-virágzóbb vólna ma Európában." La science du gouvernement par M.de Real Áix la Chapelle 1760. : az igazgatásnak tudománya p.29-31. Real könyvének ismertetése kapcsán az államformákról (tirannusság, köztársaság, monárkia.) |
| Mennyi emberek élhetnek most a' földnek szinén? p.33-35. Eszmefuttatás az isteni gondviselés bölcsességéről, amely vigyáz a világnak igazgatására és az emberi nemzetségnek fenntartására. A Föld népének meghatározása Halley, a Londoni Tudós Társaság tagjának "hiteles táblái" alapján, a Föld lakosainak száma 720 millió ember. Az utazókból : Ámérika feltalálásának rövid leirása p.35-47. Kolumb (Kolombus) Kristóf élete. 1492.aug.3.án spanyol Ferdinánd és Izabella megbizásából, hogy nyugat felől elérje Indiát. San Salvador és Kuba felfedezése. Az eseményeket, az utazás viszontagságait, a szigetlakókkal való találkozást,a legénység lázongását naplószerüen közli. |
| A' Perubéli Ámerikai lakosoknak nyelvekről's eredetekről / Szombathi János p.49-57. Irta Sárospatakon junius 1. napján. A magyarok és a peruiak eredetéről, ősi lakhelyéről. A nyelvrokonságról, a rokonitás kérdéseiről a perui "Virac ocha" (Isten) kifejezés kapcsán, magyar megfelelője: világ oka. A régi magyar nyelvben az l-r hang változásairól, használatáról, példákkal illusztrálva. Elveti az erőszakos rokonitást, Otrokotsi Fóris Ferenc és Kalmár György a példa azokra, akik"tő hegyre szedik a' magyaroktól egészen külömböző nemzeteknek nyelveket..'s..erőszakosan magyart tsinálnak belőle." Hoc est Vivere bis, vita posse priore frui p.57-61. "Nints semmi a'mi az emberi életnek ama nagy ellenségét az unalmat jobban eloszlassa, mint a' szép és hasznos könyveknek olvasások. "Az olvasás jelentőségéről, szépségéről, példákkal. "Nagy ditséretet érdemelne az az érdemes hazafi, a'ki a' magyar (ortográphiát) helyesirás' módját nyelvünk' természetéhez képest fundamentomosan kidólgozná; mert semminek sem vagyunk nagyobb hijjával, mint ennek." p.61-62. Az egységes helyesirás szükségességének alátámasztása példákkal. |
| A' méhekről tett jegyzések folytattatnak p.65-69. A méhek célszerü elhelyezése, gondozása, mézpergetés. A' világ' vénségéről való panasz p.69-73 A világ elöregedésének cáfolata. Az emberi élet nem rövidebb, az eledelek is ugyanolyan táplálóak, a "nyavaják" nem többek, mint régen, némely "uj betegség" nem található ugyan a régi orvosi könyvekben, de csak azért, mert az orvosok sem jegyeztek fel minden betegséget régen. Analyse des Loix d' Angleterre Oxford 1785. p.73-75. Könyvismertetés, az irójának emlitése nélkül. A törvények kialakulásáról, az egyházi társadalmi törvényekről; az egyházi és a Római törvény hasonlóságáról. A törvények ismeretének szükségessségéről. "A' melly nap hire futamodott gróf Hadik András ur ő eksztzellentziája, egész hazánk' örömére fő hadi vezérré téttettetett, egy hazafi a' maga szives tiszteletét 's jó kivánságait a' következendő versekben kivánta ő eksztzellentziája elébe terjeszteni" : [Vers] p.76-77. Ismeretlen szerző verse. "Ugyan az a' hazafi hallván hogy ő eksztzellentziája már Bétsből kiindult, a' Duna partján egy postára tett, és sok jó kivánásokkal megrakatott levélben illy szókat intézett a' többek között ő eksztzellentziájához" : [Vers] p.77-78. Gróf Hadik Andráshoz. Hogy' kell a' piros rózsát fehjérré tsinálni? p.80. Hasznos tanács a kertészeknek a virágok szinének megváltoztatásához. |
| A' gyümöltsökről p.81-82. A gyümölcs jelentőségéről a táplálkozásban, a rossz szokásokról, elterjedt hiedelmekről. Az asszonyokról p.83-84. A gyengébb nem elnyomásának, tudatlanságban tartásának okairól, a férfiak vélekedéséről. A' Kolumbus' utazása follytattatik p.85-91. Kuba szigetének leirása. Egyik tisztje Pinkon elhagyta, hajója törést szenvedett. 1493.jan.4-én visszaindult Európába. Erköltsök' együgyüségek p.85-91. Anekdota régi, egyszerü erköltsökről, példával.Damiani Péter kardinális fakanalakat vitt ajándékba VII.Gergely pápának. Utalás Leibnitz munkájára. |
| Ritka történet p.110-111. Franciaországban, Vesoulban Barbie Katalin 30 éves korában férfivé változott át; tévedésből lánynak keresztelték, 30 éves koráig lányként viselkedett, "megházasulásának kivánsága hagyatta el vele az aszszonyi nemet." |
| Báró Trenk Fridrik életének históriája folytattatik p.113-117. Könyvismertetés. Dávid és Trenk élete közötti párhuzam. Observations 1' Art de Traduire par D'Alembert. Tom. III. A' forditás mesterségéről p. 118-123. D' Alambert könyvének ismertetése. |
| Tudományos dólgok p.129-132. Ismertetés: Dugonits András : Etelka, egy igen ritka magyar kisaszszony, Árpád és Zoltán fejedelemeink' idejekben. Hálaadó nagy szivek' példája p.134-135. II. József 1777-ben tett franciaországi utazásáról, gróf Falkenstein álnéven, ahol meglátogatta báró Becket, hajdani tanitóját, aki törvényekre tanitotta. A Beck által irott magasztaló vers. Fejedelmi le-botsátkozás' és tudós társalkodás' példája p.135-137. Verses levelezés VI. Károly és Hannoveri Hortensius nevü Abbás között, amely megtalálható a "Bétsi felséges tsászári könyves tár-házban." Vitéz vezérek' keresztyénségeknek példáji p.138-141. Gusztáv Adolf Svétziai király, példaként közli az 1789.márc.20-án Bécsből irott levelét. B.Laudon példája. Mária Therésia nagy emlékezetü kegyes királynénk' emlékezete p.141-144. A királyné siremlékének leirása (1780.) |
| Tudós fejedelmi látogatás p.147-149. II.József 1777-ben tett franciaországi látogatásáról gr. Falkenstein álnéven. Nagy hadi vezérek 's keresztyénségek példájik p.150-152. Laudon, Eugenius stb. hitbuzgalmának emlitése, példákkal. |
| Tudományos dólgok p.161-163. Petrótzi Katalin Sidónia Arnd János' könyveiből szedegetett lelki elmélkedések művéből. |
|
| Hogy kell akármelly italt nyárban minden viz és jég nélkül hamarjában meg-hidegiteni? p.205. Hasznos tanács. |
| Multis ille bonis felebilis occidit; nulli flebilior quam mihi p.211-213. Nekrolog versben Orczy Lőrinc halálára. |
|
| A' levegő-égben való utazás' leirásának folytatása p.276-282. Charles és a Robert testvérek kisérlete. |
|
| [Marcelli Apátur' versei] p.374-375. Rómában az Augustus Tsászár Maausoleumának öszve omlott töredékei köztt, most találtatott egy régi emlékeztető oszlop. Marcelli Apátúr ezenn verseket metszette rá. |
|
| Disputatio de quaestione, quae fuerit artium magicarum origo / Dietr. Tiedemann p.382-390. Tiedemann a' mágiáról |
|
|
2. évfolyam
|
|
|
| Belgrád meg-vételére származott örvendetes képzelődése Boer Sándornak,Kolosvártt : [Vers] p.189-192. |
|
|
|
|
|
|
|
|
3. évfolyam
|
|
|
| [A' Pozsoni Szemináriumban a' nevendék papoknak hathatós magyar ékessen szóllások s.a.t.] p.102-104. |
|
| Hir-adás p.153-155. Wéber Simon Péter ur jelentése,a könyvek ismertetésével,árával és lelőhelyével együtt. |
|
|
| A' tsudálkozásra méltó (Crichton) Krikhton p.201-207. Krikhton Jakab (1551-1583),baj-vivó (kardvivó) versenyei. |
|
|
| A' Bastillének rövid leirása p.249-253. Épitése,története,-részletességgel az 1789. polgári forradalomról. |
|
|
|
|
| Jelentés p.368. T.T. Nagy István ur,Rambachnak a' Kristus' szenvedéseiről való elmélkedéseit forditja magyar nyelvre. |
|
|
4. évfolyam
|
| Á' N. státusoknak és ország' rendjeinek illy formán kellett invitálni és béfogadni ő felségét a' tőle kegyelmesen megengedtetett,és Pozsonyban 1751. eszt. tartatott diétára p.33-37. II. József az 1751-es pozsonyi országgyülésen. [Arany Peretzek,Szomoru Játék] p.42-46. Tudósitás Dugonits András: Arany Peretzek c. Szomoru Játékának megjelenéséről. |
|
| A' hadi történetek' nemes irójikhoz : [Vers] p.70-71. Dicsőitő vers.Görög Demeterhez és Kerekes Sámuelhez,a "Hadi Történetek" szerkesztőihez. Eggy emlékeztető pénz / H.I. p.73-74. A Ramilliai ütközet(1706.) után Hollandiában emlékpénzt verettek,amely a francia királyt(Nagy Lajos) és a Minervának öltözött angol királynét ábrázolja. |
| T.U. / P.N.P. p.86-90. A magyar nyelv ápolásának,gyakorlásának helyzete a gyakorlatban,utalás az 504. tételre. Hiacint Vallához a' Szigeti Cath: Gymnásium' első professorához : [Vers] / G.I.P. p.91-94. Valla Belgrád megvételéről irott munkájának dicsérete. |
|
| Kassán,bika hav. 17-dik napj. 1790. / Kazinczy Ferenc p.149-153. Báró Ortzy László "Fő-Ispány" beiktatásáról;az ünnepség leirása. |
|
|
|
|
|
| Dodd Ánglus prédikátornak fel-akasztatásának rövid elő-adása p.257-265. Dodd Wilhelm (1729-1777) élete. |
| Tudósitás p.279-280. Nagy István az általa forditott és kiadott Rambach: Krisztus szenvedéseiről c. könyvének az árát "hogy a közönségesebb nép is meg-szerezhesse...2. R. forintra határozta meg." A könyv ismertetése,és feltalálási helyeinek felsorolása. |
|
|
|
|